Fontos a felkészítés!
Ez a felkészítés azonban nemcsak az indulást megelőző napokban történik. Ha életkorának megfelelő önállóságra neveltük, és nem tettünk meg mindent helyette a hétköznapi életünk során, ha nem vállaltuk át tőle a saját dolgaiért a felelősséget, akkor bízhatunk abban, hogy elég belső kontrollal és társas készséggel rendelkezik, és megállja a helyét idegen környezetben is.
Ha ellátjuk egy-két praktikus tanáccsal, annak sokkal inkább szimbolikus, a törődésünket bemutató jelentése van, hiszen az előadódó helyzeteket a táborban egyedül kell majd megoldania. A legfontosabb praktikus javaslatainkat mondjuk el – ez érzelmileg is fontos, és valóban hasznos is lehet –, de ne vigyük túlzásba! Gondoljuk meg: egy általunk ismeretlen tábori helyzetre vonatkozó aprólékos instrukcióinkat hogyan is tudhatná a gyermek a gyakorlatban hasznosítani? Ne terheljük túl ezekkel az utasításokkal a csomagolás és a búcsú időszakát!
Bízzunk benne!
Természetes, hogy minden szülő aggódik, mikor a gyermeke kikerül az óvó-védő otthon falai közül, de nem mindegy, hogy ez az aggódás milyen mértékű. Előfordul, hogy tiszta szeretetből nagyon kínos pillanatokat szereznek azok a szülők, akik naponta többször telefonálgatnak, vagy elvárják, hogy gyermekük naponta hívja fel őket, beszámolva a napi eseményekről, a kosztról, a fehérneműváltás, a fogmosás betartásáról.
Fogadjuk el, hogy a táborban ezekért az eseményekért a pedagógusok és a gyerekek a felelősek, s nekünk nem kell mindezt telefonon ellenőriznünk! Hagyjuk, hogy a gyereknek alkalma legyen kialakítani a kapcsolatait, az optimális helyzetét a csoportban, hogy alkalmazkodni tudjon az új környezethez, az elvárásokhoz, a napirendhez. Ne zavarjuk meg ezt a folyamatot állandó érdeklődésünkkel, ellenőrzésekkel, felesleges aggodalmaskodásokkal! Valóban nem lehet kizárni, hogy gyermekünk nehéz helyzetbe, esetleg konfliktusba kerülhet a táborozás ideje alatt, de fontos, hogy ő oldja meg, és így megtapasztalja: meg tud birkózni ezekkel a helyzetekkel.
Ha ez megnyugtatja!
Érdeklődni este 6 óra után célszerű. Akkor már ráér a gyerkőc. Nem bontjuk meg a napirendjét. Felesleges, hogy a mobiltelefon köldökzsinórként működjön. Csak akkor legyen a gyereknél mobil, ha célszerűnek gondolja a személyes kapcsolattartást. A pedagógusok bármikor elérhetőek. Előfordul, hogy a gyermek panaszkodik a telefonba a szülőnek vagy egyszerűen „odarendeli”. Ne ugorjunk azonnal! Ezt ugyan komolyan kell venni, mert ő úgy érzi, hogy sérelem érte, de ne akarjuk távolból megoldani. Javasolja, hogy beszélje meg a pedagógussal, amelyikben jobban megbízik! Vagy hívja fel valamelyik pedagógust, és beszéljék meg a helyzetet!
Nagyon fontos, hogy addigra, amikor a gyermek szívesen utazik táborba, mi is felnőjünk a feladathoz, és el tudjuk engedni őt!
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK AZ INTERNETEN
- Hogy öröm legyen a nyaralás...
- Nyári táborozás
- Táborba megy a gyerek!
- Táborból táborba?
- "Anyu, vigyél haza!"
- Nyári praktikák
- Segítség, itt a nyár!
